Egy pénzügyi területen tevékenykedő szakember gyakran szembesülhet azzal, hogy saját kimutatásainak frissítéséhez rendszeresen adatokat kell beszereznie valamilyen webes felületről: legyen az egy tőzsdeindex, részvényárfolyam, vagy banki-, jegybanki devizaárfolyam. Amennyiben az igényelt adat eleve egy Excel fájlként van a weblapra feltöltve, akkor a megnyitás automatizálása nem bonyolultabb művelet, mintha a fájl a merevlemezünkön lenne. Ennél egy lépéssel bonyolultabb, ha a kívánt adat (tábla) a weblap HTML kódjába van beágyazva – ennek kinyeréséről lesz szó a továbbiakban.
Címke: If Then Else
Szövegfájlok importálása
Egy szöveges állomány – például .txt vagy .csv kiterjesztésű fájl – beimportálása az Excelbe makró nélkül sem egy bonyolult mutatvány. Ha rendszeresen azonos struktúrájú szövegfájlokat kell beimportálnunk, akkor egy rövid programkóddal egyszerűen automatizálhatjuk ezt a tevékenységet. Mindez addig igaz, amíg a szövegfájl struktúrája megegyezik azzal a struktúrával, amit az Excelben látni szeretnénk. Ám ha a szövegfájl nincs jól strukturálva, csak időigényes manuális munkával tudjuk az Excel táblánkat a kívánt formára hozni – itt jön be a makró a képbe, amivel ezt a manuális munkát néhány tizedmásodperces (nagyméretű állományok esetén néhány másodperces) gépi futásidőre cserélhetjük.
(tovább…)
Grafikonok vezérlése és formázása – 2. rész
Az előző bejegyzésben elkezdtük egy vezérlőpanellel vezérelt grafikon felépítését. A gondolatmenetet ott hagytuk abba, hogy elkészült képzeletbeli esetünkhöz a vezérlőpanel, amin kapcsológombok segítségével ki tudjuk választani, hogy két cég két banknál vezetett bankszámlái közül melyik számlák látszódjanak a grafikonon, egy dátumválasztó segítségével pedig ki tudjuk választani, hogy mely időszakot jelenítse meg a grafikon. A mai bejegyzésből kiderül, hogy makrók és az előzőekben felépített vezérlők segítségével hogyan tudjuk a grafikont létrehozni, a megfelelő adatokat hozzárendelni, és az alapvető formázásokat megejteni.
Alapvető fájlműveletek – 3. rész: fájlok bezárása … és ami utána van … vagy előtte
Az első bejegyzés-sorozat záró részeként eredetileg a fájlok lezárásáról terveztem írni. Természetesen ez nem marad el, azonban a fájlbezárás önmagában nem egy bonyolult és érdekfeszítő téma. Ellenben vannak műveletek, amiket tipikusan bezárás előtt szoktunk megejteni, így ezekről is szó lesz a mai bejegyzésben. Másrészt az Excel fájlok élete általában nem ér véget azzal, hogy mi bezárjuk őket. Valaki más megnézi, ellenőrzi, dolgozik vele vagy adatokat használ fel belőle; az illetőt mi értesítjük, hogy elkészültünk, esetleg továbbküldjük neki a fájlt. A munkafolyamatok (workflow-k) automatizálása megér egy külön bejegyzést – ha nem többet –, de a fájlok bezárása kapcsán szeretnék felvillantani néhány további érdekességet is.
(tovább…)
Alapvető fájlműveletek – 1. rész: fájlok megnyitása
Első témáimat amolyan alapozásnak szánom. A napi munka során elég gyakran előfordul, hogy nem csak egy Excel táblával dolgozunk, hanem meg kell nyitnunk egy-két-sok másikat, azokkal különféle feladatokat elvégeznünk (adatok másolása egyikből a másikba, linkek frissítése egyikről a másikra, adatok összehasonlítása, stb.), majd a megfelelő táblákat mentéssel vagy anélkül bezárnunk. Egy-egy nyitás, zárás vagy mentés automatizálásával önmagában nem lehet túl sok időt megspórolni, de ha ezt gyakran kell elvégezni, sok fájllal, netalán egy összetett automatizált folyamat egy lépéseként, akkor megkerülhetetlen, hogy az ember ismerje ezeket a műveleteket. (tovább…)